Ma este BÁLBA megyek
BÁLBA! Önként!
Nem vagyok biztos benne, hogy nem egyfős kisebbségbe kerülök ezzel a tumblin, kétes dicsőség, de vállalom. A bált a volt gimim rendezi, hát ezért, meg mert szeretek nívós zenekarok által interpretált Komár Laci-slágerekre táncolni.
Alighanem ezzel az eseménnyel magyarázható, hogy reggel Nekem nincs egy normális öltönyöm! felkiáltással ébredtem, és ki kellett pakolni a ruhásszekrényt, hogy kiderüljön, van. Ha nem is normális. De például ott van egy halszálkás sportzakó, csupán a Magyar Olimpiai Bizottság logóját kellett ollóval lefejteni a zsebéről, hogy hordható legyen, kicsit vastag, hiszen a torinói téli olimpia formaruhája volt. Ebben mondjuk nem megyek bálba, de van egy másik, ami olyan régen volt rajtam, hogy a zsebében hagyott töltőtoll beszáradt. Végül elmentem az Alba Plázába és meggyőződtem róla, hogy az új öltönyök se szebbek, azt a hatvanezret, amit költeni kéne rájuk, inkább eliszom a bálban. Éjfél után szétrúgoma nagybőgőt és az igazgató feleségét pörgetve üvöltöm: Ééés kívánok méég nagyon sok boldog névnapot!!Fotók holnap.
toljad a rongylábfigurát! (táncolófeketelakkcipők.)
szólj, ha lesznek olasz slágerek is (In ginocchio da te, 24 mila baci, Ricchi e Poveritől bármi), akkor átugrunk!
elég meggyőzően tudom üvölteni, h ijjjjovoljopermeeeeeeeeeeeeeeeee!
